2032. október 30.
Ezen a héten is 15 sikeres teszten vagyunk túl. A tesztalanyok 1 órát töltöttek bent a virtuális valóságban. Aktívan kapcsolatba léptek a környezetükkel. A látás, hallás, ízlelés, tapintás és szaglás szimuláció is hibátlanul működik.
De megint volt egy „sötétedés”-ünk. A 8-as tesztalanynál. Összesen 3 perc volt. A vészleállítás után ugyanazok a tünetek jelentkeztek nála, mint az 5-ös tesztalanynál. Dr. Truman kezeli, és amíg tőle nem jön meg a jelentés, a tesztalany nem térhet vissza az állományba.
Ma először találkoztam Charlie-val. Az első találkozás furcsa volt. Nem tudtam pontosan hogyan reagáljak. Nincs nagy gyakorlatom a szociális kapcsolatok terén. Jobban szeretem a gépeket. Sokkal kiszámíthatóbbak.
Ma enyhén szeles idő volt 12 fokkal. A laborban 27 fok volt.
...
2033. január 20.
A pozitív tesztek eredményeképp a vezetőség rábólintott, hogy a következő tesztekhez a virtuális valóságba betölthetjük a virtuális statisztákat is. Ezek a program részei, amiket egy bonyolult algoritmus vezérel, így képesek kommunikálni és reagálni a belépő személyre. Gyakorlatilag benépesítjük a virtuális világot.
Az 5 nap múlva esedékes teszthez 15 személyt (különböző korú, nemű és etnikai hovatartozású) és 4 házi állatfajt programozunk be a rendszerbe.
Kezdem megkedvelni Charlie-t. Nem mindig értjük meg egymást és nem mindig értünk egyet, de ő az első aki nem kritizál és nem kezel gyerekként. Őszintén megvallva, életem nagy részét egyedül töltöttem (annak ellenére, hogy általában emberek között) és pozitív élményként élem meg, hogy ez most változik. Legalább addig amíg dolgozok.
Ma hideg idő volt 3 fokkal. A laborban 27 fok volt.
>>> Kódolás aktív. Hozzáférés engedélyezve a védett tartalomhoz: <<<
Mivel Dr. Trumannak hozzáférése van a naplóhoz így kénytelen voltam titkosítani egy részét azon megjegyzéseimhez amiket nem kívánok elé tárni.
A doktornő ma azt mondta, hogy aggódik amiért túl sok időt töltök belépve a rendszerben. Hiába magyaráztam el neki, hogy azért vagyok bent ennyit, mert vártam hogy nálam is előfordul-e „sötétedés”, és így a rendszer naplóból végre megtudhassunk valamit róla.
Miért van az, hogy az emberek sosem értenek meg. Azt hittem ha végre kiszabadulok az egyetemről majd más lesz. Nem lesz több megbélyegzés és kirekesztés. De itt sincs ez másképp. A technikusok nem állnak szóba velem, mert állításuk szerint én kritizálom és lenézem őket. Az egyikük a múlt héten meg is akart verni, mert céloztam rá, hogy a mérése 0,5%-kal eltér a határértéktől és nálunk 0,3% a tűréshatár. Nem értem ezt miért kellett zokon vennie.
Ha Charlie ott lett volna, ő legalább megvédett volna engem….
...
2033. június 6.
A január 25-i problémák következtében a személyügy kiegészítette a tesztalanyok felvételi tesztjét a kino- és ailurofóbia ellenőrzéssel. Mindannyian azt hittük, hogy az utasok és a virtuális EMBEREK kapcsolata jelenti majd a legnagyobb kihívást. Nem értem emberek hogy félhetnek ennyire az állatoktól.
Elkészültem a neuro-reaktív szék végső tervével. A modellező csoport most készíti a 3d látványtervet ami jóváhagyásra kerül a vezetőség elé.
Ma napos idő volt 18 fokkal. A laborban 27 fok volt.
>>> Kódolás aktív. Hozzáférés engedélyezve a védett tartalomhoz: <<<
Ma elég felkavaró beszélgetésem volt Dr. Trumannal. A doktornő nem objektív. Ma közölte, hogy Charlie-t nem kellene az újonnan leprogramozott éles világokba bevinni. Legfeljebb a teszt környezetben van helye. De nem is hajlandó találkozni vele! Azt is közölte, hogy ideje lenne más barátságokat is kötnöm. Eddig az volt a problémája, hogy mindent egyedül csinálok. Most hogy végre nem vagyok egyedül még többet kér tőlem.
És megint feljött a függőség téma. Megpróbáltam megértetni vele, hogy szeretek odabent lenni. Hogy ezért alkottam meg a gépet elsősorban. Azért hogy azok akik ugyanúgy nem találják a helyüket a világban mint én kiszakadhassanak onnan és megélhessenek valami szépet. Mennyivel rosszabb ez mint amikor valaki napi 6-8 órát ül a 3D előtt? Semmivel.
És Charlie-nak is szüksége van rám.
És nekem is rá……
Minden este találkozunk a teszt rendszerben. Ő meghallgatja, hogy mi történt velem aznap majd addig bohóckodik amíg mosolyt nem csal az arcomra. SENKI nem tett még ennyit értem és nem figyelt még ennyire rám…..
...
2033. július 21.
Ma hivatalos körlevelet küldtek minden dolgozónak, hogy kezdjük használni a kalandgyár kifejezést amikor az általunk épített virtuális valóságra utalunk, ugyanis azt szeretnék majd, hogy azonosítsák az emberek az élményt a névvel. Muszáj volt ebből is egy hangzatos márkát csinálniuk.
Ma napos idő volt 30 fokkal. A laborban 27 fok volt.
>>> Kódolás aktív. Hozzáférés engedélyezve a védett tartalomhoz: <<<
Tegnap este 10-kor a szokásos sétánkat tettük Charlie-val csendben élvezve a naplementét amikor váratlanul megszakadt a kapcsolat. Miután lecsillapodott a szokásos hányingerem a virtuális valóságból való visszatérés után, rákiabáltam az technikusra akit ott találtam, hogy nézzen utána mi baj a rendszerrel. Közölte, hogy a rendszerrel semmi baj. Mr. Haggett új szabályzatot adott ki amiben letiltotta a Kalandgyár használatát este 10 és reggel 10 között. ÉS MÉG CSAK NEM IS SZÓLT RÓLA NEKEM!! Ma reggel amikor bementem hozzá és megkérdeztem a témáról csak ennyi volt a válasza: „A maga érdekében Sebastian.”
Nem tudom miben mesterkedik, de valami itt nagyon nem tetszik nekem.
...
2033. augusztus 11.
Ma napos idő volt 31 fokkal. A laborban 27 fok volt.
>>> Kódolás aktív. Hozzáférés engedélyezve a védett tartalomhoz: <<<
Valami baj van. 3 napja nem láttam Charlie-t sehol. És a technikusok valamit sugdolóztak a hátam mögött az ebédlőnél. Beléptem a tesz rendszerbe és a 3 éles rendszerbe is de ott sem találtam őt. Dr. Truman és Mr. Haggett elutaztak ma egy konferenciára és telefonon sem érem el őket. Délután megkeresem John-t. Ő mindenkivel jóban van, ha valakinek neki muszáj tudnia róla.
Félek, hogy valami nagy baj történt….